2010. február 9., kedd

valamiért nem eszem

Nagyon szeretek enni, de egy hete, hogy reggelire csak a tejecske kell s semmi más és ebédre is csak 1-2 falatot eszek. Alvás után aztán eszek egy kicsit az ebédből de mostanság nagyon nem kell semmi. A tejszelet és a túró rudi mindig kellene, de nem kapok mindig sajnos.
Illetve ennék én ha engednék, hogy kézzel egyek, úgy megeszem az ebédet is de anya azt mondta, hogy csak kanállal ehetek és nem pedig kézzel. Pedig úgy olyan jó lenne ha hagynák. Miért nem úgy van minden ahogy azt én szeretném?
Anya szerint ha éhes vagyok akkor úgy is eszem, ha meg akarok enni, akkor nem kell.

2010. február 8., hétfő

hóban fetrengés....




Mi gyerekek nagyon élvezzük a havat. Olyan jó bele ugrani s benne ülni, fetrengeni benne. Mi Vandával legalább is nagyon élveztük. Ha lehetne egész nap kint lennénk amíg le nem fagyna kezünk, mert a kesztyűt mindig elhagyjuk hihihi:)

2010. február 7., vasárnap

elő névnap







Tegnap anyáéktól, ma mamától és Anitától kaptam meg a névnapi ajándékomat. Mivel anyáékkal vásárolni voltunk tegnap kaptam két szép könyvet, nektek tetszik? Nekem nagyon.
Ma Anitáéktól azért kaptam meg előbb, mert Anita a héten utazik el Olaszországba a karneválra s nem lesz itthon Vasárnap a névnapomkor.
Amikor behozta a becsomagolt bobozta rögtön bontani kezdtem és amikor már csak a doboz volt körbe-körbe szaladgáltam körülötte s alig vártam hogy apa összeszerelje a barkácskocsimat. Nagyon szuper nem? Van hozzá csavarhúzó, kalapács, fúrógép, fogók, szögek és csavarok. Itthon is tologattam az étkező asztal körül s mindent megszerelek rajta s vele. Nagyon köszönöm nektek, nagyon jó kis játék!

2010. február 5., péntek

Petiéknél

Ma délelőtt átmentünk Petiékhez. Timike nagyon nagyot nőtt amióta nem láttuk, láttuk kin az utcán, de felöltöztetve semmi sem látszik belőle. Látszólag örült nekünk, anyához oda is tipegett és átölelte. nagyon kis édes. A szobájukban Peti megmutatta, hogyan szokott kikukucskálni az ablakon. Én és Timike csak a kis ládára tudtunk felállni, nagyon tetszett nekünk, de szegényke akkorát esett...Nagyon sírt. Előtte 1 perccel mondta Szilvi, hogy még sosem esett le róla, de most ...
Anya elment a mosdóba és én nagyon kerestem, hová tűnt és nagyon sírtam. Olyan nagyon vigasztalhatatlan voltam, hogy még itthon is sírtam, ami már hisztibe fulladt és a nagy hisztimbe ebédelni sem akartam,anya gondolta itt már csak az alvás segít. Pillanatok alalt elaludtam, remélhetőleg a sírás-rívást is kialszom.

2010. február 4., csütörtök

új finomságok


Ezekre a finomságokra lelt anya pár napja, milyen jól tette. Nagyon finomak és nem is drágák! Elvileg ki lehet belőle szívni, meg is próbáltam de miközben anya nyomta és én nem szívtam a pólómon kötött ki a fele.:) A másodiknál már nem próbálkoztunk az ajánlott technikával, anya a kis tányérkámba kinyomta s abból ettem meg az egészet. Nagyon ízlik, csak kevéske nekem, ez olyan mint a túró rudi. Mire megízlelem el is fogy. :)

2010. február 3., szerda

alakulóban az ekcémám

2 hete kijött a lábamon az ekcéma, de először anya nem is gondolt erre mert csak ki volt száradva egy egy területen de amikor terjedni kezdett, tudta íratni kell valami krémet a doktor nénivel. Azt mondta a doktornéni hogy a harisnyától lehet. Lassan 2 hete, hogy kenegetjük s már majdnem elmúlt. Hajlamos vagyok rá, mondta anyának a dr. nénim. Reméljük ez nem lesz rendszeres, hogy mindig valahol kijön rajtam, mert azt anya nagyon jól tudja, hogy borzalmas és még viszket is...nem akarjuk.
Azt, hogy milyen krémet kaptam ne kérdezzétek, mert semmi sincs a dobozára írva csak az, hogy 1 hónapig használható fel. A gyógyszertárba keverték, de hogy mi ez?

2010. február 2., kedd

aktív délelőtt

Délelőtt szokásos sétának indult Marciékkal és Erikékkel, de most jött Ildi testvére is jött Ági Zsanival és Martin sem ment oviba ma. A Vácduka téren tegnap marci az anyukájával felfedezett egy kis dombocskát oda mentünk el, de nem volt egyszerű, mert félig tudtunk menni babakocsival aztán meg alig-alig. A nagyoknak egyszerűbb volt , mert leszálltak a szánkóról amikor nem tudtak menni.
Nagyon jó kis mini dombocska van ott, ilyen kisgyerekeknek való, mint amilyenek mi voltunk/vagyunk. nagyon tetszett a szánkózás a dombról, először anya csúszott velem, majd marci mögé ültem s mögém pedig martin ült. nagyon suhant a szánkó velünk, nagyon élveztünk mindannyian. A hóban mentem, belefeküdtem, ez aztán nagyon aktív délelőtt volt! :)Sajnos se fényképező, semmi sem volt nálunk pedig ezt meg kellett volna örökíteni!
Lilypie Third Birthday tickers