Ma kezdődött el az egyedül alvásom a saját ágyamban, a saját kis birodalmamban. Anya már rég elhatározta, hogy a mai nappal fog kezdődni s mindig mondogatta is nekem. Ma végül is 25 perc keserves sírás után sikerült, anya persze fogta a kezem s Micimackó dalt énekelte. Nagyon fáradt voltam már, a sírástól teljesen vizes lett a hajam.
Anya durvább sírásra számított tőlem, de így is nagyon nehéz volt neki, majd el sírta Ő is magát, de jól színlelte, nekem nem mutatott belőle semmit. Mondta anya közben, hogy minden barátom egyedül alszik s a nagyfiúk már nem az anyukájukkal szenderülnek álomra.
Remélem hamar megtanulok egyedül aludni, de anyával olyan jó...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése